Az ősz beköszöntével kezdetét veszi az állásbörzék időszaka. Bár úgy gondolom, hogy ezeknek az eseményeknek – jelenlegi formájukban – hamarosan leáldozik, mégis évről évre sok kiállító és érdeklődő vesz részt rajtuk. De vajon valóban hatékony toborzási platformnak számítanak, vagy inkább a munkáltatókat a FOMO (fear of missing out) érzése, a látogatókat pedig a repi ajándékok motiválják?

Talán azt már Te is sejted, hogy a válasz nem ennyire egzakt, hiszen ennél komplexebb témáról beszélünk, amit leginkább az határoz meg, hogy mi a célja a munkáltatónak. Ettől függ, hogy valójában ez-e az a platform, ahol érdemes megjelennie.

Először nézzük meg, mire jók ezek az események és hogyan változtak az elmúlt évek során

Az állásbörzék sokáig a direkt toborzásról szóltak. A munkáltatók standoknál gyűjtötték az önéletrajzokat, és gyakran már az esemény helyszínén szűrni, előválogatni kezdték a jelölteket. Akkoriban még nem volt ennyire elterjedt az online jelentkezés, így egy állásbörze valóban közvetlen lehetőséget kínált arra, hogy a cégek gyorsan és hatékonyan találjanak pályakezdő munkavállalókat.

A másik nagy funkció az információátadás volt. A ’90-es és 2000-es évek elején egy pályakezdő sokszor csak ilyen rendezvényeken szerezhetett tudomást arról, hogy mely cégek keresnek friss diplomásokat, milyen pozíciók vannak nyitva, és hogyan lehet jelentkezni. A standoknál elérhető brosúrák, szórólapok és személyes beszélgetések sok fiatal számára nélkülözhetetlen információforrást jelentettek.

Emellett az állásbörze egyfajta „kapu a munka világába” szerepet is betöltött. Sok hallgatónak ez volt az első alkalom, hogy személyesen találkozott HR-esekkel, vezetőkkel, vagy akár jövőbeli kollégákkal. Nem csak információhoz jutottak, hanem megtapasztalták, hogyan kell bemutatkozni, kérdéseket feltenni, vagy épp hogyan működik a „munkaerőpiaci ismerkedés”. Ez a személyes élmény gyakran formálta a fiatalok önbizalmát és karrierhez való hozzáállását.

Mi a céljuk napjainkban?

Manapság az állásbörzék fő célja már nem feltétlenül a közvetlen toborzás, hanem sokkal inkább a munkáltatói márkaépítés és a kapcsolatépítés.

A cégek számára az egyik legfontosabb hozadék, hogy láthatóvá válnak a fiatal generációk előtt. Ha egy pályakezdő a sok logó és stand között többször is találkozik ugyanazzal a cég névvel, az hosszú távon bizalmat épít. Lehet, hogy az adott hallgató éppen most még nem keres állást, de később, amikor döntési helyzetbe kerül, emlékezni fog arra, kivel találkozott a börzén.

Az állásbörzék másik célja a kapcsolódás. Nem arról van szó, hogy valaki lead egy önéletrajzot, és abból másnap állásajánlat lesz – sokkal inkább arról, hogy a diák vagy pályakezdő kapjon egy élményt a cégről. Hogyan kommunikálnak vele? Mennyire közvetlenek, nyitottak, barátságosak a standnál dolgozók? Ezek a benyomások sokszor fontosabbak, mint a kiadott szórólap.

Szintén fontos cél lehet a piackutatás, mert itt első kézből lehet információt szerezni a munkaerőpiac egy részéről. Egy ilyen esemény kiváló terep arra, hogy a cégek valós időben lássák: mit kérdeznek a fiatalok, mik a fő motivációik, milyen trendek mozgatják őket. Ez felbecsülhetetlen értékű insight lehet a HR és a vezetés számára a későbbi toborzási stratégia kialakításakor.

Végül, de nem utolsósorban: az állásbörze egy kapcsolati háló bővítő esemény is. A jelöltek mellett, egyetemek képviselőivel, szakmai szervezetekkel és más cégekkel is lehet találkozni. Sokszor ezek az alkalmi kapcsolatok vezetnek hosszabb távú együttműködésekhez, például gyakornoki programokhoz, közös projektekhez vagy új képzésekhez.

Legtöbb esetben a börzéken előadások, workshopok és kerekasztal-beszélgetések is zajlanak, ahol HR trendekről, generációs különbségekről, munkaerőpiaci folyamatokról és employer branding best practice-ekről hallhatnak a résztvevők. Ez különösen hasznos azoknak a munkáltatóknak, akik nemcsak jelen lenni akarnak, hanem fejlődni és naprakészen követni a változásokat.

Az ilyen kísérőprogramok lehetőséget adnak a benchmarkingra is: egy munkáltató láthatja, hogyan kommunikálnak más cégek, milyen programokat futtatnak, hogyan pozicionálják magukat. Ez inspirációt és új ötleteket adhat a saját HR stratégiához.

Ha kiállító munkáltatóként tervezel részt venni egy ilyen eseményen mindenképp figyelj a következőkre:

0. Fogalmazd meg, hogy miért szeretnél részt venni.

Ez sokat fog segíteni a következő lépések átgondolásában.

1. Ne csak „ott legyél”, hanem tűnj ki

A stand nem attól lesz emlékezetes, hogy logóval teleplakátolod. Gondold át: mitől állna meg nálatok valaki szívesen? Lehet ez egy interaktív, fancy játék, nyeremény a céges szolgàltatásodhoz/termékedhez kapcsolódóan, vagy akár egy egyszerű, barátságos beszélgetés a kollégákkal.

2. Vidd a „valódi arcotokat”

A börzéken sok HR-es ül a pult mögött, de a jelöltek gyakran szívesebben beszélnek fiatal munkavállalókkal, gyakornokokkal, friss belépőkkel, akár felsővezetőkkel, tulajdonosokkal. Ők hitelesen tudják átadni, milyen nálatok dolgozni.

Bárki is megy, legyen proaktív és nyitott az érdeklődőkre.

3. Gondolj a jelöltélményre

Ne csak brosúrákat ossz! Legyen lehetőség arra, hogy a standodhoz làtogató kérdezzen, kipróbáljon valamit, vagy vigyen magával egy élményt. Egy kedves beszélgetés többet ér, mint tíz szórólap.

4. Tervezd meg az utókövetést

Az állásbörze önmagában ritkán hoz azonnali felvételt. Az igazi érték az utómunka: kövesd nyomon, ki érdeklődött, írj nekik utána, hívd meg őket egy másik eseményre. Így lesz a börzéből valódi kapcsolatépítés.

5. Mérd a megtérülést

Nem elég kimenni, fontos mérni is: hány releváns jelölt jött? Hány CV-t kaptatok? Mennyien iratkoztak fel hírlevélre vagy követtek be titeket a közösségi médián? Ezekből látod, hogy megérte-e a befektetés.

6. Legyen része egy nagyobb stratégiának

Az állásbörze nem „a toborzási stratégia”, hanem csak egy eleme annak. Gondold át: hogyan kapcsolódik a social media jelenlétedhez, a karrieroldaladhoz vagy az egyetemi együttműködésekhez. Így nem önmagában kell helytállnia, hanem erősítheti a teljes employer branding törekvést.

Mindenekelőtt nézd meg, hogy a felsoroltak mekkora erőforrást igényelnek a szervezeted részéről mind pénzügyi mind pedig humán erőforrás szempontból. Tervezz ezekkel a költségekkel, ha úgy gondolod valódi hozzáadott értéke lehet a stratégiád szempontjából.

Hogy meddig lesz az ilyen eseményeknek létjogosultsága, jó kérdés. Következő bejegyzéseben hozok néhány új irányt, ami akár fel is válthatja a börzéket.